A négyzetméter csak a kiindulópont. Tájolás, üvegfelület, szigetelés és használat alapján mutatjuk meg, mit kell még figyelembe venni.
Miért nem elég a négyzetméter?
A gyakori ökölszabályok hasznos első becslést adnak, de két azonos alapterületű szoba hőterhelése jelentősen eltérhet. Egy délnyugati, nagy üvegfelületű tetőtéri helyiség jóval több hőt kaphat, mint egy árnyékolt, jól szigetelt földszinti szoba. A szükséges teljesítményt ezért nem érdemes kizárólag a padlóterületből meghatározni.
A hőterhelést növelő fő tényezők
A tájolás, a napsütötte üvegfelület, a gyengébb szigetelés, a nagy belmagasság, a tetőtéri elhelyezkedés, a sok bent tartózkodó ember és az elektronikai berendezések mind növelhetik a hűtési igényt. Konyhában vagy üzleti térben a világítás és a gépek hőleadása is számít.
Mi történik alulméretezéskor?
A készülék hosszú ideig magas fordulaton működhet, mégsem biztos, hogy eléri a kívánt hőmérsékletet. Ez ronthatja a komfortot, növelheti a zajérzetet és a legmelegebb napokon kevés tartalékot hagy. Fűtési használatnál a hidegben csökkenő leadott teljesítményt külön is figyelembe kell venni.
Miért nem jó a túlméretezés sem?
A túl nagy berendezés hamar elérheti a beállított hőmérsékletet, majd gyakrabban visszaszabályozhat vagy ki-be kapcsolhat. A rövidebb működési szakaszok a párátlanítás és az egyenletes légelosztás szempontjából sem mindig kedvezők. A cél nem a legnagyobb gép, hanem a megfelelő tartománnyal dolgozó inverteres készülék.
Milyen adatokat érdemes megadni ajánlatkéréskor?
Az alapterület, belmagasság, tájolás, ablakméret, szigetelés, emelet, a helyiség funkciója és a tervezett hűtési vagy fűtési használat már jó alapot ad. Néhány fénykép segít megérteni a lehetséges elhelyezést és nyomvonalat, a végleges javaslatot pedig műszaki pontosítás után érdemes elfogadni.
A megfelelő készülék mindig a helyiség, a használat és a telepítési körülmények együttese alapján választható ki.